2010年8月17日火曜日

Elhalasztják a koncerteket(the GazettE)

kawaii^^ Pictures, Images and Photos


Most olvastam a the GazettE hivatalos honlapján ...
Rukinak elment a hangja, valami ferttőzést kapott, így elhalasztják a koncerteket, mivel a korházban azt mondták az orvosok, hogy több napos pihenésre van szüksége énekesünknek.

A koncerteket elhalasztják, de a jegyeket tartsák meg a rajongók, mert ezek a jegyek lesznek érvényesek a helyettesítő koncerteken.
Természetesen mindenki aggódik most Rukiért, de az orvosok szerint nemsokára megjön a hangja.
Az orvosok szerint augusztus 24-ig biztosan meggyógyul.
Hát jobbulást kívánunk neked Ruki-san!

PS COMPANY Co.,Ltd
President Ozaki Tomomi
the GazettE



2010年7月30日金曜日

A Világ legjobb kése(Nagyon jó Japán reklám)-Thank you for smoking!

Japán himnusz - Kimi Ga Yo

Japán Vallási megoszlása-1. Sintoizmus

A sintó (神道, nyugaton shinto) Japán

ősi

vallása, őshonos

vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A

sintó szó jelentése: az

istenek útja, helyesebben „a szellemek útja”, ugyanis a sintóista

szemléletb

en a hagyományos értelemben vett istenek

helyét szellemek

(kamik) töltik be. Az ősi vallásnak más elnevezése is

létezik, hívják még kami no

micsinek is, amely szintén „az istenek útját” jelenti.

A sintó rokonságban áll Ázsia és a csendes-óceániai

szigetvilág sámánisztikus

hagyományaival és kultuszaival. E vallás középpontjában a kamik

(istenek) állnak, ezek szellemek, gyakran az ősök szellemei vagy különböző természetben

előforduló dolgok szellemei: külön kamija van a földnek, a mezőnek, a

folyónak, az erdőnek, stb.

Összesen körülbelül 8 millió kami ismeretes.


A sintó története

Korai sintó


A sintó vallás az ősi japán mitológiában gyökerezik,

nincs alapítója, sem írott kinyilatkoztatása, sem

dogmatikája. A japán szigeteken egészen a 6. század második feléig nem készültek írásos feljegyzések, így nem ismerhetjük pontosan a japán vallás őskori formáit. A 4. században minden nemzetségnek (udzsinak) megvolt a maga védőistene (udzsigamija), amelynek kultuszát a nemzetségfő irányította. Ekkortájt vált szokássá szentélyt építeni az udzsigami vagy kami („szent hatalom”, „isten”) számára.

A korai sintóban két világkép élt egymás mellett: az egyikben a világ függőlegesen tagolódott a Magas Menny Síkjára (Takama no Hara, a kamik világa), a Középső Földre (Nakacukumi, a jelenvaló világ) és az Alvilágra (Jomi no Kuni, halál utáni világ), ez a világkép főként a japán mítoszokban található. A másikban a világkép vízszintes elrendeződésű: ezt a világot véghetetlen tenger választja el az Örök Országtól, ez a világnézet főként a néphitben dominált.

Japán első szent szövegei az i. e. 500 körüli időkből származnak és Amateraszu Ómikamiról szólnak. Ennek az iratoknak a tanításaival keveredtek a később Kínából beszivárgó buddhista elemek. A korai időkben a sintó egyszerű természetvallás lehetett, dísztelen, egyszerű szentély-kunyhókban imamondók, látnokok és áldozat-bemutató papok tevékenykedtek.


A sintó és a buddhizmus

A konfucianizmus vélhetőleg a Kr. u. V. században jutott el Japánba, és a VII. századra elterjedt a taoizmussal, továbbá a jin és jangfilozófiájával együtt, ezek az irányzatok azonban nem hagytak különösebb nyomot a szigetország vallásában. A következő században, a buddhizmus elterjedésének köszönhetően a sintó önálló, eredeti formában szinte megszűnt létezni, a buddhizmust 552-ben hivatalosan is elfogadták. A sintó háttérbe szorulásának az oka az volt, hogy sintóizmussal ellentétben a buddhizmusnak rendszerezett tanai, fejlett etikája és jól működő egyházi szervezetei voltak. Japánban a buddhizmus zen szektái lettek népszerűek. A sintó és a buddhizmus sok tekintetben egybeolvadt. Az egyszerű természetvallás kiegészült a szerzetesi élet, a meditáció, az akaratösszpontosítás buddhista elemeivel, az ősi mitológiát pedig a buddhista vallásbölcselet és etika szellemében átértelmezték. Gyakori volt, hogy buddhista papok vezették a sintó szentélyeket. A VIII. század végére a kamikat avatárnak, azaz Buddhák, illetve bódhiszattvák megtestesülésének kezdték tekinteni. A rjóbu-sintó (kettős arc) nevű középkori irányzat azt tanította, hogy a japán kamik azonosak a különféle neveket viselő isteni buddhákkal, sőt Ama­te raszu Ómi ka mit is Mahá vairo ka nával, azaz a nap buddhájával azonosították.


budha Pictures, Images and Photos


Kagura (néptánc) és gagaku (népzene)


A kagura, a sintó természetisteneknek bemutatott zenés-táncos áldozati szertartás. A "kagura" szó egy IX. századi krónikában jelenik meg először az udvari szertartások leírása során, jelentése a kami helyére ülni.

A kagura, a monda szerint úgy jött létre, hogy Amateraszu napistennő megharagudott a többi istenre és egy barlangba zárkózott, minek következtében a Föld sötét és fagyos lett, a gonoszság és zűrzavar uralkodott mindenütt. Hogy elkerüljék a föld pusztulását a többi isten elhatározta, hogy kicsalogatják Amateraszu a rejtekhelyéről: Uzume, a tánc és a vidámság istennője táncolni kezdett, a többi isten pedig hangosan nevetett miközben egy varázstükröt helyeztek el a barlangja bejárata elé. Amikor a Napistennő kíváncsian kinézett a barlangból, hogy lássa mi az a zaj ami a barlang bejárata felöl jön, meglátta saját képmását a tükörben. Mikor meglátta képmását a tükörben annyira el volt bűvölve saját szépségétől, hogy nem vette észre mikor a többi isten eltorlaszolta a barlang bejáratát. Amateraszu elfoglalta helyét az égbolton, fényt, meleget és új életet adva a Földnek, és soha többé nem bujdosott el.

A gagaku hagyományosan a császári család zenéje. A hagyomány szerint a kagura és gagaku együttesen képes közvetíteni az ember és az istenség között.


A sintó ágai


A sintó az évszázadok folyamán több változáson, alakításon ment át főleg a külső behatásoknak, a buddhizmusnak, a taoizmus és más vallások hiedelmeknek köszönhetően. Jelenleg is több ágazata van gyakorlatban.

  • Fukko sintó. Fukko sintó jelentése magyarul: a sintó helyreállítása. A XVIII. században keletkezett, fő célja az volt, hogy megtisztítsa a sintót a külső behatásoktól. Alapítói Kada Azumamaro (1669-1736) és Kamo Mabucsi (1697-1769) voltak.
  • Kokka sintó. Magyarul állam sintót jelent. A kokka sintó volt Japán hivatalos nemzeti vallása az 1868-as Meidzsi-restaurációtól (1868) a II. világháború végéig. Az ősi vallási tevékenység és a kormányzás egyesítésének eszménye alapján jött létre. A II. világháború végén, 1945-ben a szövetséges megszálló erők rendelete eltörölte az állam-sintót.
  • Szentély sintó. A szentély sintó (más néven kegyhely sintó) a sintóizmus azon formája, amely a hagyományos népi és szektás vallásossággal ellentétben a nyilvános szentélyekben való imádságot hangoztatja. Az állam-sintót váltotta fel, jelenleg több mint 800 szentélye van, azonban nem részesül állami támogatásban. A szentélyt a hívők tartják fenn.
  • Szekta sintó. Azok az önálló japán népi vallási közösségek képezik, amelyet 1882-ben egy kormányrendelet különített el a vallások felett álló nemzeti kultusztól, az állami sintótól. Nem részesülhettek állami támogatásban. A kormány 1908-ig 13 ilyen felekezetet ismert el, ezek közül a legismertebbek:
    1. Újjászületési sintó („A sintó nagy tanítása”);
    2. Konfuciánus szekták: Sintó Súszei-ha („Tanító és fejlesztő sintoista iskola”);
    3. Hegyekhez kötődő kultuszok: Dzsikkókjó („A gyakorlatias viselkedés tanítása”); Fuszókjó („A Fudzsi-hegy vallása”); Mitakekjó vagy Ontakekjó („Az Ontake-hegy vallása”).
    4. Megtisztulást hirdető felekezetek: Sinsúkjó („Az isteni tanulás vallása”); Miszogikjó („A megtisztulás vallása”).
    5. Utópisztikus vagy imával gyógyító kultuszok: Kurozumikjó („Kurozumi vallása”); Konkokjó („Konko vallása”); Tenrikjó („Az égi értelem vallása”) – ez a legnagyobb hatású irányzat.

Ma már 75 különböző sintó felekezetet tartanak számon. A nyugati vallások – a japánoknak idegen személyes erkölcs hangsúlyozása és a sintoista különlegesség-tudat miatt – nemigen terjedhettek el.


Sintó szentélyek


Az első ismert sintó szentélyek az ötödik századból valók. Kezdetben nem építettek szent épületeket, hanem egy szent helynek tartott helyen élőfa-szimbólumot helyeztek el, vagy ideiglenes szentélyt építettek. Később mikor szent épületeket emeltek a kamik lakóhelyéül, határozott szabályokat követtek: a szent terület bejáratánál egy szent kapu (torii) áll, mögötte, az épülethez vezető út mellett medence található, ahol a hívő megmoshatja kezét és kiöblítheti a száját. Ezt követi az imahely (haiden) ahol áldozatokat is el lehet helyezni. A szent hely központja a belső szentély (honden), ahová csak a papok mehetnek be, itt található a kami szent jelképe, a sintai („a kami teste”). A szent jelkép lehet egy faszobor, egy kard vagy valamilyen más tárgy, de a leggyakoribb a tükör. A hívők a szentélyhez vezető lépcsőnél csengetéssel, tapsolással vagy kopogtatással hívják fel a kami figyelmét.

A szentélyek többnyire fából épülnek és ligetekben vannak elhelyezve. A szentély fa oszlopai és gerendái tartják a zsindellyel fedett díszes tetőt. A falak alul zártak, a felső rész papírból készül és elmozdítható. A bejárati kapunál sisik, más néven koma-inuk (oroszlán-kutyák) találhatók. Az Inari szentély kapui előtt, jobbról és balról egy-egy róka (kicune) helyezkedik el.

Buddhista behatásoktól mentes, jellegzetes sintó szentélyek az Izumo vagy a közép-honsúi Iszébentalálható, Kr. u. III. században alapított szentély amely Japán egyik legelső sintó szentélye. Ezt a szentélyt 20 évente lebontják majd újra felépítik. Az Izumo szentély Simane prefektúra Izumo városában található, a szentély kamija Ókuninusi no Mikoto, aki a hagyomány szerint átengedte Amateraszu unokájának a halandók birodalmának megteremtését.



2010年7月29日木曜日

Japán konyha 1) Ramen leves

Mivel szakácsnak tanultam, úgy gondolom, hogy elengedhetetlen Japánról beszélnem, ha nem tanítok említek meg néhány jellegzetes japán fogást.
Úgy gondolom, nem él olyan japán ember a világon, aki nem ismerné a híres, ízletes Ramen levest.
Aki viszont nem japán származású, annak is csak ajánlani tudom hazám egyik legízletesebb ételét.

Hozzávalók

2 ek. szezámolaj
2 gerezd fokhagyma
1 tk. friss gyömbér
30 g szárított shiitake gomba (más néven illatos gomba)
¼ filézett csirkemell
7 dl alaplé (leveskockával helyettesíthető)
4 ek. szójaszósz
1 tk. cukor

Soba tészta 2 köteg – egy csomagban több köteg tészta van
1 nagy marok spenót levél
2 szár újhagyma


Elkészítés:


A szárított gombákat 7 dl langyos vízben áztassuk 1-2 órán át, míg megpuhulnak.

Egy lábasban, alacsony lángon melegítsük fel a szezámolajat. Adjuk hozzá a reszelt fokhagymát és gyömbért. Kevergetve pároljuk kb. 5 percen keresztül és közben élvezzük a lábasból felcsapó finom illatokat! Ha van alaplevünk, azzal öntsük fel, ha nincs, akkor azt a vizet öntsük rá, melyben a gomba ázott és keverjük bele a leveskockát.
A gombákat vágjuk csíkokra, a csirkemellet kisebb darabokra, és ezt is adjuk a leveshez, majd forraljuk fel és főzzük.

Közben, egy másik edényben tegyük fel főni a ramen tésztát. 2 percig főzzük majd szűrjük le. Tegyük félre.
A leveshez adjuk hozzá a szója szószt, a cukrot. Sózzuk, ha még szükséges.
A spenótleveleket mossuk meg, és távolítsuk el a szárát, majd dobjuk a levesbe. Keverjük meg és vegyük le a tűzről.
A tésztát osszuk két tálba és kanalazzunk rá a forró levesből. Tálalás előtt felkarikázott póréhagymával szórjuk meg.


Mint minden más japán ételnek ennek is nagyon sok féle változata van, hiszen ez a tulajdonság nem csak a japán konyhára, hanem a világ minden konyhájára is jellemző. Ahogy tudom, még egy magyar közmondás is illik az ételek sokféle elkészítési módjára, és alapanyagok változatosságára: "Ahány ház, annyi szokás"

Az alábbi videóban szintén a ramen leves egyik elkészítési módja lesz látható.


2010年7月23日金曜日

Aishiteru Akanishi (L)(L)(L)

Konichiwa!
Szokás szerint a kedvenc műsoromat néztem a Cartoon Kat-tun -t, és úgy gondoltam, hogy felteszem ide az eggyik kedvenc részemet.(Legalábbis belőle egy részt) Remélem tetszeni fog nektek!!!!!!
Jin Akanishi nagyon kawaii benne (L)


2010年7月22日木曜日

Bemutatkozás

Elősször is szeretnék bemutatkozni.
Egy lassan 18 éves lány vagyok.
Jelenleg hosszú, barnára festet hajam van, sötétbarna szemem.
Nagyon szeretek internetezni, olvasni, tanulni, főzni, sétálni, és szórakozni a barátaimmal.
Legjob barátnőmet Sayunak hívják.
Édesanyám magyar, míg édesapám japán származású.
Közel három éve magyarországon lakunk.
Példaképem: Nigella Lawson.
Dióélyban ennyi, de ha esetleg többet szeretnétek rólam megtudni írjatok e-mailt!
Sayonara :D